A tömjén használata a római katolikus szentmisében

Szilvia Kovács

doi:10.52258/stthtr.2025.05

Szerzők

Kovács Szilvia Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár

DOI:

https://doi.org/10.52258/stthtr.2025.05

Kulcsszavak:

tömjén, tömjénezés, szentmise, liturgia

Absztrakt

A tanulmány rövid általános bevezetővel tisztázza, hogy mi a tömjén, és hogyan használták az ókorban. Ezután megvizsgálja azokat a bibliai szakaszokat, amelyek a tömjénezést és az illatáldozatokat tárgyalják, és magyarázza azokat a szövegek kontextusában. A füstölés mellett a „felhő” szimbolikáját is megvizsgálja. Az Ószövetség tárgyalása után a dolgozat elemzi a vonatkozó újszövetségi szakaszokat, különös tekintettel a Jelenések könyvére, ahol a tömjén a mennyei liturgiában tölt be szerepet. Anélkül, hogy részletekbe bocsátkozna, megállapítja, hogy az Egyház kezdeti ambivalens hozzáállása a tömjén használatához fokozatosan jutott el annak széleskörű liturgikus elfogadásához. A tanulmány ezután a Tridenti- és a II. Vatikáni Zsinat, valamint a Katekizmus vonatkozó pontjait tárgyalja, majd nyolc kulcspontot határoz meg a tömjénezés szimbolikus jelentéséről a liturgiában. Végül bemutatja a római katolikus szentmise azon mozzanatait, ahol a tömjén használata lehetséges, és értelmezi annak jelentését minden egyes esetben. A tanulmány célja, hogy rávilágítson a tömjénezés szimbolikájának gazdagságára, és ösztönözze annak mélyebb integrálását a liturgiában és a liturgikus katekézisben. Arra a következtetésre jut, hogy az incenzálásban, mint jelentőségteljes liturgikus elemben rejlő lehetőséget jobban ki lehetne használni a hívek hitének elmélyítésére, akár a katekézis során, akár a szentmise keretében tett rövid magyarázó megjegyzések révén.

Hivatkozások

A Katolikus Egyház katekizmusa. 2002. Szent István Kézikönyvek 6. Budapest: Szent István Társulat.

A Római Misekönyv általános rendelkezései. 2022. A II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat határozata szerint megújított, VI. Pál pápa tekintélyével kihirdetett, II. János Pál pápa által felülvizsgált, kibővített Római Misekönyv. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából a harmadik, hivatalos, bővített vatikáni kiadás alapján készült fordítás. Budapest: Szent István Társulat.

A Szentmise olvasmányai “A” év vasárnapjaira és a főbb ünnepekre. 1989. Budapest: Szent István Társulat.

Általános rendelkezések az imaórák liturgiájáról. 2014. In Az imaórák liturgiája (Liturgia horarum) a római szertartás szerint. Budapest: Szent István Társulat.

Bibliai nevek és fogalmak lexikona. 1988. Budapest: Primo Evangéliumi Kiadó. Available online: link (accessed on 29 December 2024).

Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 2002. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Artzy, Michal. 1994. Incense, Camels and Collared Rim Jars: Desert Trade Routes and Maritime Outlets in the Second Millennium. Oxford Journal of Archaeology 13: 121–147. https://doi.org/10.1111/j.1468-0092.1994.tb00035.x.

Bárczi, Géza, and László Országh, eds. 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Budapest: Akadémiai Kiadó. Available online: link (accessed on 28 December 2024).

Castelot, John J., and Aelred Cody. 2003. Izrael vallási intézményei. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Collins, Adela Yarbro. 2003. Jelenések könyve. In Jeromos bibliakommentár. II: Az Újszövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Couturier, Guy P. 2002. Jeremiás. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Denzinger, Heinrich, and Peter Hünermann, eds. 2004. Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szent István Kézikönyvek 9. Bátonyterenye: Örökmécs; Budapest: Szent István Társulat.

Diós, István, ed. 2002. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. Szent István Kézikönyvek 2. Budapest: Szent István Társulat.

Diósi, Dávid. 2024. Krisztus jelenlétének “performálása” a szentmisében: Hans-Georg Gadamer “szimbólum”, “kép” és “jel” koncepciójának liturgiateológiai jelentősége. Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum 4: 19–44. https://doi.org/10.52258/stthtr.sup.04.01.

Dolhai, Lajos. 2008. Isten igéje a liturgiában: teológiai alapvetés. Praeconia 3: 141–151.

Faley, Roland J. 2002. Leviticus. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Faragó, István. 2023. Mozgás a liturgiában mint nonverbális kommunikáció. Studia Theologica Transsylvaniensia 26: 185–196. https://doi.org/10.52258/stthtr.2023.10.

Farkas, Ágnes. 2014. A napkeleti bölcsek ajándékai: tömjén és mirha. Farmakognóziai hírek 34: 1.

Ferenc pápa. 2023. Desiderio desideravi kezdetű apostoli levele a püspököknek, papoknak, diakónusoknak, a megszentelt személyeknek és a világi hívőknek Isten népének liturgikus képzéséről. Budapest: Szent István Társulat.

Fráter, Erzsébet. 2019. Tömjén és mirha a Bibliában. Kertbarát magazin 11–12: 48–51.

Haran, Menaḥem. 1960. The Uses of Incense in the Ancient Israelite Ritual. Vetus Testamentum 2: 113–129. https://doi.org/10.2307/1516131.

Harrathi, Hajer. 2023. Frankincense’s Ritual Uses in Oman: An Anthropological Study. Al-Muntaqa 6: 86–105.

Harrington, Daniel J. 2003. Evangélium Márk szerint. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Houtman, C. 1992. On the Function of the Holy Incense (Exodus 30:34–38) and the Sacred Anointing Oil (Exodus 30:22–33). Vetus Testamentum 4: 458–465. https://doi.org/10.2307/1518958.

Huesman, John E. 2002. Jeremiás. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Huet, Valérie. 2017. Der Weihrauch auf den römischen Reliefs mit Opferdarstellungen. Trivium 27. https://doi.org/10.4000/trivium.5651.

Karris, Robert J. 2003. Evangélium Lukács szerint. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Kenna, Margaret E. 2005. Why Does Incense Smell Religious? The Anthropology of Smell Meets Greek Orthodoxy. Journal of Mediterranean Studies 15: 1–20.

Kiss, Endre. 2024. Az oltár mint abszolút középpont: Isten népe szeretetének kifejeződése az oltárcsókban. Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum 4. https://doi.org/10.52258/stthtr.sup.04.03.

Kunzler, Michael. 2005. Az Egyház liturgiája. Szeged: Agapé.

Möde, Erwin. 2013. Szent idők: liturgikus ünnepek és rítusok, összeköttetésben az örökkévalósággal. Praeconia 1: 42–50.

Nielsen, Kjeld. 1986. Incense in Ancient Israel. Leiden: E. J. Brill.

Pécsi, Kornél. 2009. Rubrikák négy évtized távlatában: A Missale Romanum általános rendelkezéseinek változása 1970-től napjainkig. Praeconia 4: 53–78.

Pfeifer, Michael. 2014. Csak egy ünnepi díszítő kellék? A tömjén szimbolikájáról. Praeconia 2: 89–91.

Resch, András. 2024. A templomszentelés liturgiája a Magyar Egyházban a kezdetektől napjainkig. Studia Theologica Transsylvaniensia 27: 201–223. https://doi.org/10.52258/stthtr.2024.12.

Sas, Norbert. 2014. A tömjén teológiájához. Praeconia 2: 92–93.

Tkacik, Arnold J. 2002. Ezekiel. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Viviano, Benedict. 2002. Evangélium Máté szerint. In Jeromos bibliakommentár. II: Az Újszövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.

Wise, Elliot. 2009. An ‘Odor of Sanctity’: The Iconography, Magic, and Ritual of Egyptian Incense. Studia Antiqua 7: 67–80.

Yadav, Virendra Kumar, Nisha Choudhary, Samreen Heena Khan, Areeba Khayal, Raman Kumar Ravi, Pankaj Kumar, Shreya Modi, and G. Gnanamoorthy. 2020. Incense and incense sticks: Types, components, origin and their religious beliefs and importance among different religions. J. Bio. Innov. 9: 1420–1439. https://doi.org/10.46344/JBINO.2020.v09i06.28.