Az értelem fénye a szorongás árnyékában: Egyetemisták koherenciaérzetének vizsgálata

Orsolya Onika; Imre Tódor

doi:10.52258/stthtr.2025.04

Szerzők

Onika Orsolya Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda
Tódor Imre Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Csíkszereda https://orcid.org/0000-0002-0848-8624

DOI:

https://doi.org/10.52258/stthtr.2025.04

Kulcsszavak:

salutogenetikus modell, koherenciaérzet, szorongás

Absztrakt

Tanulmányunk célja Viktor E. Frankl logoterápia és egzisztenciaanalízis értelemre irányuló tanainak, valamint Aaron Antonovsky salutogenetikus modelljének feltárása, majd a két elmélet közötti összefüggések szisztematikus áttekintése. Frankl olvasatában az értelem meghatározó szerepet játszik az ember jólétének fenntartásában; míg Antonovsky salutogenetikus elmélete az egészséget egy dinamikus folyamatként értelmezi, amelyben a koherenciaérzet (SOC) befolyásolja a kontinuumon való elmozdulást. A két megközelítés összehasonlítása rávilágít arra, hogy az élet értelmének keresése nem csupán a mentális egészség-, hanem az általános egészségi állapot fenntartása szempontjából is meghatározó.

Kvantitatív kutatásunkkal a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem aktív hallgatóinak jólétét térképezzük fel az Antonovsky-féle SOC-29, valamint az EAQ tesztek segítségével; s mintegy teszteljük, hogy az erős motiváció (értelem) segíti a hallgatók mindennapos helytállását a folyamatos stressz és szorongás kihívásaival szemben. Az eredmények alátámasztják, hogy a magas koherenciaérzet szorosan összefügg az egzisztenciális szorongás erősségével, valamint megvilágítják a két elmélet gyakorlati jelentőségét a felsőoktatásban; iránymutatást kínálva a hallgatók támogatásához és azok mentális egészségét célzó beavatkozásokhoz.

Hivatkozások

Antonovsky, A. 1979. Health, Stress, and Coping: New Perspectives on Mental and Physical Well-Being. San Francisco: Jossey-Bass.

Antonovsky, A. 1987. Unraveling the Mystery of Health: How People Manage Stress and Stay Well. San Francisco: Jossey-Bass.

Antonovsky, A. 1996. The salutogenic model as a theory to guide health promotion. Health Promotion International 11: 11–17. Available online: link.

Barreto, G., and M. G. Oliveira. 2006. Az igazi Michelangelo-kód. Anatómialecke a Sixtus-kápolnában. Budapest: Magyar Könyvklub.

Bauer, G., J. K. Davies, and J. Pelikan. 2006. The EUHPID Health Development Model for the classification of public health indicators. Health Promotion International 21: 153–157. https://doi.org/10.1093/heapro/dak002.

Bruggen, V. V., J. Vos, G. Westerhof, E. Bohlmeijer, and G. Glas. 2014. Systematic review of existential anxiety instruments. Journal of Humanistic Psychology 54: 1–30. https://doi.org/10.1177/0022167814542048.

Chu, J. J., M. H. Khan, H. J. Jahn, and A. Kraemer. 2016. Sense of coherence and associated factors among university students in China: Cross-sectional evidence. BMC Public Health 16: 1–11. https://doi.org/10.1186/s12889-016-3003-3.

Donnellan, B. M., R. D. Conger, and R. G. Burzette. 2007. Personality development from late adolescence to young adulthood: Differential stability, normative maturity, and evidence for the maturity-stability hypothesis. Journal of Personality 75: 237–263. https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.2007.00438.x.

Edwards, M. J., and R. R. Holden. 2003. Coping, meaning in life, and suicidal manifestations: Examining gender differences. Journal of Clinical Psychology 59: 1133–1150. https://doi.org/10.1002/jclp.10206.

Eriksson, M., and P. Contu. 2022. The sense of coherence: Measurement issues. In The Handbook of Salutogenesis. Edited by M. B. Mittelmark, G. F. Bauer, L. Vaandrager, J. M. Pelikan, S. Sagy, M. Eriksson, and C. M. Magistretti, pp. 79–93. Switzerland: Springer.

Eriksson, M., and B. Lindström. 2005. Salutogenesis. J. Epidemiol. Community Health 59: 440–442. https://doi.org/10.1136/jech.2005.034777.

Eriksson, M., and B. Lindström. 2008. A salutogenic interpretation of the Ottawa Charter. Health Promotion International 23: 190–197. https://doi.org/10.1093/heapro/dan014.

Frankl, V. E. 2012. A szenvedő ember. Translated by István Bruncsák and Éva Kalocsai Varga. Budapest: Jel Kiadó.

Frankl, V. E. 2015. Orvosi lelkigondozás. Translated by Imre Jakabffy and Éva Jakabffy. Budapest: Jel Kiadó.

Frankl, V. E. 2018. A tudattalan Isten. Translated by Anikó Bircsák, Judit Varga, and Zsófia Varga. Budapest: Ursus Libris.

Frankl, V. E. 2022. Mégis mondj igent az életre! Logoterápia dióhéjban. Translated by Éva Kalocsai Varga. Budapest: Európa Könyvkiadó.

Frankl, V. E., and P. Lapide. 2023. Istenkeresés és értelemkérdés. Translated by János Szemere. Budapest: Ursus Libris.

Fromm, E. 2020. A szeretet művészete. Translated by Szabolcs Várady. Budapest: Gabo Kiadó.

Golembiewski, J. A. 2022. Salutogenetic architecture. In The Handbook of Salutogenesis. Edited by M. B. Mittelmark, G. F. Bauer, L. Vaandrager, J. M. Pelikan, S. Sagy, M. Eriksson, and C. M. Magistretti, pp. 259–275. Switzerland: Springer.

Haidt, J. 2024. The Anxious Generation. New York: Penguin Press.

Haugan, G., and J. Dezutter. 2021. Meaning-in-life: A vital salutogenic resource for health. In Health Promotion in Health Care – Vital Theories and Research, pp. 85–101.

Heidegger, M. 1991. Kant und das Problem der Metaphysik. Frankfurt: Vittorio Klostermann.

Heidegger, M. 2007. Lét és idő. Translated by Gergely Angyalosi, Béla Bacsi, András Kardos, István Orosz, and Mihály Vajda. Budapest: Osiris.

Hira, F., V. Ahmed, M. Siddique, and S. Shoaib. 2021. Impact of self-compassion on existential anxiety in young adults of Pakistan. American Scientific Research Journal for Engineering, Technology, and Sciences (ASRJETS) 80: 53–65.

Hutchinson, A.-M. K., A. D. Stuart, and H. G. Pretorius. 2007. Coping with stressors in late adolescence/young adulthood: A salutogenetic perspective. Health SA Gesondheid 12: 3.

Jeges, S., and K. Varga. 2006. Untrevelling the mystery of the sense of coherence. European Journal of Mental Health 1: 45–71. https://doi.org/10.1556/EJMH.1.2006.1-2.3.

Karner, O., M. Kiss, M. P. Oroszné, B. Füleki, N. Franczia, L. Török, and T. Sebő. 2021. Magyarországi felsőoktatásban tanuló hallgatók mentális jóllétének felmérése. Budapest: Felsőoktatási Tanácsadás Egyesület.

Kayi, I., G. Uzonköprü, K. Dadaczynsky, P. Soylar, B. Otludil, P. Dündar, and S. Sakarya. 2023. Gender differences in sense of coherence among university students during the COVID-19 pandemic in Turkey. Health Promotion International 38: 1–13. https://doi.org/10.1093/heapro/daad048.

Kierkegaard, S. 1993. A szorongás fogalma. Translated by Péter Rácz. Budapest: Göncöl Kiadó.

Kőváry, Z. 2022. Bevezetés az egzisztenciális pszichológiába. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Luibl, L., J. Traversari, F. Paulsen, M. Scholz, and P. Burger. 2021. Resilience and sense of coherence in first-year medical students – a cross-sectional study. BMC Medical Education 21: 142. https://doi.org/10.1186/s12909-021-02571-5.

Lukas, E. 2014. Spirituális lélektan. Az értelmes élet forrásai. Translated by Éva Bodnár and Zsuzsanna Oláh. Budapest: Új Ember.

Lukas, E. 2020. Introduction to Logotherapy Theory and Practice: Meaningful Living. Translated by Joseph B. Fabry. Charlottesville, VA, USA: Purpose Research.

Lukas, E. 2021. Viktor Frankl gondolatai hitről és Istenről. Translated by Éva Kalocsai Varga. Budapest: Ursus Libris.

Magistretti, C. M., and B. Reichlin. 2022. Salutogenesis and the sense of coherence in young adults not in education, employment, or training (NEET). In The Handbook of Salutogenesis. Edited by M. B. Mittelmark, G. F. Bauer, L. Vaandrager, J. M. Pelikan, S. Sagy, M. Eriksson, and C. M. Magistretti, pp. 151–167. Switzerland: Springer.

May, R. 2024. A létezés felfedezése. Budapest: Park Kiadó.

Park, C. L., and S. Folkman. 1997. Meaning in the context of stress and coping. Review of General Psychology 1: 115–144. https://doi.org/10.1037/1089-2680.1.2.115.

Riviera, F., I. Gracía-Moya, C. Moreno, and P. Ramos. 2013. Developmental contexts and sense of coherence in adolescence: A systematic review. Journal of Health Psychology 18: 800–812. https://doi.org/10.1177/1359105312455077.

Sárkány, P. 2023. Értelemközpontú humanizmus. Bevezetés Viktor E. Frankl munkásságába. Budapest: Ursus Libris.

Scheler, M. 1979. A formalizmus az etikában és a materiális értéketika. Translated by Gábor Berényi. Budapest: Gondolat Kiadó.

Selye, H. 1956. The Stress of Life. New York: McGraw-Hill Book Company.

Shakespeare, W. 1886. Hamlet. London, Paris, New York and Melbourne: Cassell & Company Limited.

Sipowicz, K., M. Podlecka, and T. Pietras. 2022. The meaning of life and health – a comparative study of the concepts of Aaron Antonovsky and Viktor Frankl. Fides et Ratio 3: 125–132. https://doi.org/10.34766/fetr.v3i51.1110.

Szabó, É., and K. Márk. 2016. A felelősségérzet koncentrikus szerkezetének vizsgálata középiskolások körében. Alkalmazott Pszichológia 16: 53–69. https://doi.org/10.17627/ALKPSZICH.2016.2.53.

Tillich, P. 1996. Rendszeres teológia. Translated by István Szabó. Budapest: Osiris.

Tillich, P. 2000. Létbátorság. Translated by István Szabó. Budapest: Teológiai Irodalmi Egyesület.

Tóth, Á. 2014. Egészségtan, iskolai egészségtan. In Sporttudományi képzés fejlesztése a Dunántúlon, pp. 1–44. ISBN 978-963-642-645-3.

Vinje, H. F., E. Langeland, and T. Bull. 2022. Aaron Antonovsky's development of salutogenesis, 1979–1994. In The Handbook of Salutogenesis. Edited by M. B. Mittelmark, G. F. Bauer, L. Vaandrager, J. M. Pelikan, S. Sagy, M. Eriksson, and C. M. Magistretti, pp. 29–45. Switzerland: Springer.

Weems, C. F., N. M. Costa, C. Dehon, and S. L. Berman. 2004. Paul Tillich's theory of existential anxiety: A preliminary conceptual and empirical examination. Anxiety, Stress and Coping 17: 383–399.

Wong, P. T. 2021. From Viktor Frankl’s logotherapy to the four defining characteristics of self-transcendence. Canada: Trent University. https://doi.org/10.31234/osf.io/76bm9.

Yalom, I. D. 2023. Egzisztenciális pszichoterápia. Translated by Zsolt Adorján. Budapest: Park Kiadó.

Zsók, O. 2005. Az orvosfilozófus Viktor Emil Frankl. Budapest: Tarsoly Kiadó.