Publikációetikai nyilatkozat
A Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) elkötelezett a publikációs etika legszigorúbb normái, valamint a tudományos adatközlés hitelességének és sértetlenségének megőrzése mellett. A folyóirat a Committee on Publication Ethics (COPE) alapelveit és ajánlásait követi, és elvárja, hogy a publikációs folyamat valamennyi szereplője — a szerzők, a szaklektorok, a szerkesztők, a szerkesztőbizottság és a nemzetközi tanácsadó testület tagjai, valamint a kiadó — ezekkel összhangban járjon el.
Jelen tájékoztató összefoglalja a folyóirat etikai alapelveit és szabályrendszerét a lektorálási folyamat, a szerkesztői felelősség, a szerzőség, a kutatási integritás, az összeférhetetlenség, az etikai kérdések, az adatok hozzáférhetősége és ellenőrizhetősége, a szellemi tulajdon, a panaszok és fellebbezések kezelése, a publikálás utáni szakmai vita, a helyesbítések és visszavonások, valamint a generatív mesterséges intelligencia és az MI-alapú eszközök használata kapcsán.
SZAKMAI LEKTORÁLÁS ÉS SZERKESZTŐSÉGI SZEREPEK
A folyóirat kettős vak lektorálási eljárást alkalmaz, amelynek során a szerzők és a lektorok kiléte a teljes bírálati folyamat alatt kölcsönösen rejtve marad. A folyóirat elkötelezett amellett, hogy a lektorálás tisztességes, tárgyilagos, bizalmas és összeférhetetlenségtől mentes legyen. A kéziratokat rendszerint legalább két, az adott szakterületen megfelelő szakértelemmel rendelkező, PhD-fokozatú, független szakértő bírálja el. A lektorálási folyamat részletes leírása itt olvasható.
A kéziratok szerkesztői értékelésében az egyes szerepkörök feladatai az alábbiak szerint oszlanak meg.
A főszerkesztő végzi, illetve felügyeli a beérkezett kéziratok előzetes szerkesztői szűrését, dönt arról, hogy egy kézirat alkalmas-e a lektorálási folyamat megindítására, irányítja a kézirat szakmai elbírálását, és meghozza a végső döntést a kézirat elfogadásáról, további javításra való visszaküldéséről vagy elutasításáról.
Az ügyvezető Szerkesztő gondoskodik a lektorálási folyamat adminisztratív és szervezési lebonyolításáról, így különösen a szerzőkkel és lektorokkal való kapcsolattartásról, a kéziratok kezelésének megszervezéséről, a határidők nyomon követéséről, a javított változatok kezeléséről, valamint a szerkesztői döntések közléséről és a döntés-előkészítő anyagok előkészítéséről a főszerkesztő számára.
A Szerkesztőbizottság elnöke stratégiai, felügyeleti és tanácsadó szerepet tölt be; a kéziratok rendes szerkesztői kezelésében és a szokásos szerkesztői döntéshozatalban nem vesz részt. Ha az érintett kézirat korábbi elbírálásában nem vett részt, ő bírálja el a beérkező panaszokat és fellebbezéseket.
A Szerkesztőbizottság tagjai a főszerkesztő vagy a felelős szerkesztő felkérésére szakmai tanácsot adhatnak, lektorokat javasolhatnak, illetve saját szakterületükön szakértői véleménnyel segíthetik egy-egy kézirat értékelését.
A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai nem vesznek részt az egyes kéziratok rendes szerkesztői kezelésében vagy a lektorálási folyamat operatív irányításában. Szerepük tanácsadó és stratégiai jellegű.
A lektorálási és szerkesztői folyamatban részt vevő valamennyi személy köteles megőrizni a kéziratok és a bírálatok bizalmasságát, továbbá tényleges, lehetséges vagy észszerűen feltételezhető összeférhetetlenség esetén köteles tartózkodni az adott kézirat kezelésében vagy értékelésében való részvételtől.
A szerkesztőségi testületekről további információ itt érhető el.
A SZERZŐK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE
A szerzőség feltételei
Szerzőként csak azok a személyek tüntethetők fel, akik érdemi tudományos hozzájárulást nyújtottak a kutatás megtervezéséhez, a források vagy adatok elemzéséhez, illetve értelmezéséhez, és/vagy a kézirat megírásához vagy lényegi szakmai átdolgozásához. Minden szerzőnek jóvá kell hagynia a kézirat végleges változatát, és egyet kell értenie annak benyújtásával. A szerzők együttesen felelősek a kézirat tartalmáért, és kötelesek biztosítani, hogy a benyújtott munka pontos, eredeti és etikailag megfelelő legyen.
Azok a közreműködők, akik nem felelnek meg a szerzőség feltételeinek, megfelelő módon, hozzájárulásukat megjelölve a köszönetnyilvánításban említhetők meg. A folyóirat nem fogadja el a névleges, ajándék- vagy rejtett szerzőséget.
A szerzők személyének utólagos hozzáadása, törlése vagy sorrendjük módosítása csak írásbeli indokolással, valamennyi feltüntetett szerző jóváhagyásával és a szerkesztőség engedélyével lehetséges.
A szerzők feladatai
A szerzők kötelesek biztosítani, hogy a benyújtott kézirat eredeti, korábban nem jelent meg, és más folyóiratnál nincs egyidejű elbírálás alatt.
Minden felhasznált forrást megfelelően fel kell tüntetni, és az idézeteket, parafrázisokat, fordításokat, valamint az átvett gondolatokat egyértelműen azonosítani és szabályszerűen hivatkozni kell.
A plágium, a duplikált vagy redundáns közlés, a meghamisított vagy kitalált adatok, a manipulált bizonyítékok, valamint a források félrevezető bemutatása elfogadhatatlan.
A szerzők minden pénzügyi, intézményi, projektalapú vagy pályázati támogatást kötelesek feltárni. Minden olyan összeférhetetlenséget, amely úgy tekinthető, hogy befolyásolhatta a kutatást vagy annak értelmezését, világosan meg kell jelölni.
A szerzőknek azt is biztosítaniuk kell, hogy kutatásuk megfeleljen a vonatkozó etikai és jogi követelményeknek, illetve minden szükséges engedélyt, jóváhagyást és hozzájárulást meg kell szerezniük. Amennyiben a kutatás humán résztvevőket, interjúkat, kérdőíveket, lelkipásztori tanácsadás során keletkezett anyagokat, érzékeny személyes adatokat, magánlevelezést, publikálatlan levéltári anyagokat vagy más etikai szempontból érzékeny forrásokat érint, a szerzőknek jelezniük kell, hogy történt-e jóváhagyás, és ahol ez releváns, meg kell nevezniük a jóváhagyást adó testületet. Ha formális etikai engedélyre nem volt szükség, ezt szintén egyértelműen jelezni és röviden indokolni kell.
Ha a szerző a benyújtott, elfogadott vagy már megjelent kéziratban lényeges hibát vagy pontatlanságot észlel, erről haladéktalanul értesítenie kell a folyóiratot, és együtt kell működnie a szükséges helyre igazításban vagy — indokolt esetben — a közlemény visszavonásában.
A SZERKESZTŐK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE
A szerkesztők felelősek a folyóirat tudományos színvonalának, szakmai hitelességének és etikai integritásának megőrzéséért. Feladatuk, hogy biztosítsák a folyóirat működésének összhangját a tudományos közlés elfogadott normáival, a COPE alapelveivel, valamint a tisztesség, a pártatlanság, az átláthatóság és a bizalmasság követelményeivel.
A szerkesztői döntések kizárólag tudományos szempontokon alapulhatnak. A kéziratok elbírálása nem függhet a szerzők faji, nemi, szexuális orientációjával, vallási meggyőződésével, etnikai hovatartozásával, állampolgárságával, intézményi kötődésével vagy politikai nézeteivel összefüggő szempontoktól.
A szerkesztőknek megfelelően kell kezelniük minden olyan etikai kérdést, amely a kéziratokkal, a szerzőséggel, az összeférhetetlenséggel, a kutatási integritással vagy a megjelent közlemények helyesbítésével és visszavonásával kapcsolatos.
Valamennyi szerkesztő és testületi tag köteles a kéziratokat, a bírálatokat és a szerkesztői levelezést bizalmasan kezelni. A benyújtott, de még nem publikált kéziratokban foglalt információk a szerző kifejezett hozzájárulása nélkül nem használhatók fel saját kutatási vagy személyes célra.
A szerkesztők nem járhatnak el olyan kéziratok ügyében, amelyekkel kapcsolatban összeférhetetlenség áll fenn. Ilyen esetben az ügy kezelését más, megfelelően független és szakmailag alkalmas szerkesztőre vagy vezető szerkesztői szereplőre kell átruházni. A Szerkesztőbizottság és a Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai csak akkor publikálhatnak a folyóiratban, ha saját kéziratuk szerkesztői kezeléséből, a lektorálás koordinálásából és a döntéshozatalból teljes mértékben kizárják őket. Ha a benyújtott kézirat szerzője a főszerkesztő, a kézirat kezelését és a közlésről szóló döntést a felelős szerkesztő vagy más, független vezető szerkesztői szereplő veszi át, független külső lektorálás alapján.
A főszerkesztő viseli a végső felelősséget a folyóirat tudományos színvonaláért, szerkesztői integritásáért és szakmai arculatáért. Ő gondoskodik arról, hogy a folyóirat szerkesztői működése összhangban álljon a vonatkozó etikai normákkal, valamint arról, hogy a szükséges helyesbítések, visszavonások és egyéb utólagos szerkesztői intézkedések megtörténjenek. Feladata továbbá a folyóirat szerkesztői függetlenségének megőrzése minden külső befolyással szemben.
A Szerkesztőbizottság elnöke stratégiai, felügyeleti és képviseleti szerepet tölt be. Támogatja a folyóirat küldetésének, tudományos profiljának és hosszú távú fejlődésének érvényesülését, előmozdítja az etikai normák és a jó szerkesztői gyakorlatok érvényesülését, valamint — amennyiben független az adott beérkező panasz vagy fellebbezés kapcsán — ő irányítja az eset etikai kivizsgálását. E feladatkör gyakorlása során mindig a legnagyobb tiszteletben tartja a szerkesztői függetlenség elvét.
Az ügyvezető szerkesztő a folyóirat szerkesztői működésének adminisztratív és szervezési folyamatosságáért felel. Feladata a szerkesztőségi munkafolyamatok összehangolása, az eljárások következetes alkalmazásának támogatása, valamint a szerzőkkel, lektorokkal és szerkesztőkkel való operatív kapcsolattartás biztosítása. Közreműködik abban is, hogy a folyóirat működése átlátható, rendezett és hatékony legyen.
A Szerkesztőbizottság tagjai szakmai tanácsaikkal járulnak hozzá a folyóirat tudományos minőségéhez, hitelességéhez és fejlődéséhez. Támogatják a szerkesztéspolitikai és szakmai elvek érvényesülését, segítik a folyóirat szakmai beágyazottságát, és saját szakterületükön hozzájárulnak a tudományos színvonal fenntartásához.
A Nemzetközi Tanácsadó Testület tagjai stratégiai és tudományos tanácsaikkal segítik a folyóirat nemzetközi láthatóságát, szakmai kapcsolatrendszerét és hosszú távú fejlődését. Támogatják a folyóirat nemzetközi relevanciájának erősítését, valamint javaslatokat tehetnek a fejlesztési lehetőségekre.
A SZAKLEKTOROK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE
A lektorok a szerkesztőket abban segítik, hogy megítélhessék, egy kézirat alkalmas-e közlésre. Emellett észrevételeikkel a szerzőket is támogathatják kéziratuk javításában.
A bírálatoknak tárgyilagosnak, tisztességesnek, szakmailag megalapozottnak és építő jellegűnek kell lenniük. A szaklektoroknak a kéziratokat eredetiségük, tudományos színvonaluk, érvelésük világossága, módszertani vagy értelmezési megalapozottságuk, valamint a folyóirat profiljához való illeszkedésük alapján kell értékelniük.
A szaklektornak vissza kell utasítania a felkérést, ha nem rendelkezik a bírálathoz szükséges szakértelemmel, a bírálatot nem tudja a megadott határidőn belül elkészíteni, vagy olyan összeférhetetlenség áll fenn, amely befolyásolhatja — vagy kívülről annak látszatát keltheti, hogy befolyásolja — szakmai megítélését.
A lektorálásra megküldött kéziratok bizalmas dokumentumnak minősülnek. A lektorok ezeket nem hozhatják nyilvánosságra, másokkal nem vitathatják meg, nem másolhatják le, és a bennük foglalt, még nem publikált információkat nem használhatják fel saját előnyükre. A lektorok a kéziratokat — sem egészben, sem részben — nem tölthetik fel generatív mesterséges intelligencián alapuló eszközökbe, és ilyen eszközöket nem használhatnak lektori jelentések előállítására, megszövegezésére vagy érdemi átdolgozására sem.
A lektoroknak lehetőség szerint fel kell hívniuk a szerkesztők figyelmét azokra a releváns szakirodalmi tételekre, amelyek a kéziratból hiányoznak, továbbá minden olyan lényeges hasonlóságra, átfedésre, plágiumgyanúra vagy más lehetséges tudományetikai problémára, amelyről személyes ismerettel rendelkeznek.
A KIADÓ FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE
A kiadó támogatja a folyóirat etikai és szakmai működését, és maradéktalanul tiszteletben tartja a folyóirat szerkesztői függetlenségét.
A kiadó nem gyakorol befolyást a szerkesztői döntésekre, a lektorálási eljárás eredményére, illetve a kéziratok elfogadására, javítására vagy elutasítására vonatkozó döntésekre. A szerkesztői döntésekért a végső felelősség a főszerkesztőt terheli, a folyóirat szabályzataival és etikai elveivel összhangban.
A kiadó támogatja a szerkesztőséget a tudományos közlés integritásának fenntartásában, így különösen a helyesbítések, visszavonások, figyelmeztető közlemények és más szükséges utólagos szerkesztői intézkedések végrehajtásában.
A kiadó feladata továbbá a folyóirat előállításának, terjesztésének, metaadat-kezelésének és a megjelent tartalmak hosszú távú hozzáférhetőségének támogatása; ezek a feladatok azonban nem jelenthetnek beleszólást a kéziratok tudományos elbírálásába.
PANASZOK, FELLEBBEZÉSEK ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
Panaszok és fellebbezések
A folyóirat elkötelezett amellett, hogy a panaszokat és fellebbezéseket tisztességesen, következetesen, bizalmasan és átlátható módon, a COPE alapelveivel és az ide vonatkozó legjobb gyakorlatokkal összhangban kezelje.
A panaszokat és fellebbezéseket írásban kell benyújtani a szerkesztőség részére az office@stthtr.com e-mail-címre. A szerkesztői eljárással, a lektorálással, a publikációs etikával vagy a megjelenés utáni kérdésekkel kapcsolatos beadványokat a folyóirat megfelelő időn belül, pártatlan módon vizsgálja ki.
A szerkesztői döntésekkel szembeni fellebbezéseket rendszerint a Szerkesztőbizottság elnöke bírálja el, feltéve, hogy az érintett kézirat korábbi elbírálásában vagy a megtámadott döntés meghozatalában nem vett részt. Ha ilyen előzetes érintettség áll fenn, az ügyet más, e célra kijelölt, független vezető szerkesztői szereplő vizsgálja meg.
A fellebbezés benyújtása önmagában nem jelenti azt, hogy az eredeti döntés megváltozik. A folyóirat az ügy jellegétől függően helybenhagyhatja a döntést, további szakmai értékelést rendelhet el, javításra hívhatja fel a szerzőt, vagy más, megfelelő intézkedést tehet.
Összeférhetetlenség
A szerzők, a lektorok, a szerkesztők, valamint a szerkesztői és tanácsadó testületek tagjai kötelesek nyilvánosságra hozni minden olyan érdekeltséget vagy körülményt, amely befolyásolhatja — vagy észszerűen úgy tűnhet, hogy befolyásolja — szakmai döntéseiket vagy az alkalmazott eljárásmódot.
Összeférhetetlenségnek minősülhet különösen pénzügyi érdek, intézményi kötődés, személyes kapcsolat, tudományos versengés, korábbi vagy fennálló szakmai együttműködés, ideológiai elköteleződés, illetve bármely más olyan körülmény, amely veszélyeztetheti a pártatlanságot.
Összeférhetetlenség fennállása esetén az érintett személy köteles ezt haladéktalanul jelezni, és szükség szerint tartózkodni a kézirat benyújtásában, bírálatában, szerkesztői kezelésében vagy elbírálásában való részvételtől.
ADATMEGOSZTÁS, AZ ETIKAI NORMÁKNAK VALÓ MEGFELELÉS ÉS SZELLEMI TULAJDON
Adatmegosztás és ellenőrizhetőség
A folyóirat támogatja a kutatás átláthatóságát, és arra bátorítja a szerzőket, hogy ahol ez lehetséges és indokolt, kutatásuk alapjául szolgáló anyagaikat hozzáférhetővé és ellenőrizhetővé tegyék. A szerzőknek megfelelő részletességgel be kell mutatnia a forrásokat, a módszereket és a kutatási eljárást ahhoz, hogy az olvasók megérthessék, értékelhessék, és ahol releváns, ellenőrizhessék a tudományos érvelést.
Ha az adatok vagy forrásanyagok bizalmas jellegük, szerzői jogi korlátozások, jogi akadályok vagy etikai megfontolások miatt nem tehetők hozzáférhetővé, ezt a kéziratban világosan fel kell tüntetni.
Etikai megfelelés
A folyóirat elvárja, hogy a nála megjelenő kutatások megfeleljenek a releváns etikai normáknak és jogi követelményeknek. A szükséges hozzájárulások beszerzése a szerzők feladata, ahogyan annak biztosítása is, hogy a kutatás tiszteletben tartja a magánszférát, az emberi méltóságot, a bizalmasságot és az adatvédelmet.
A szerkesztők fenntartják a jogot arra, hogy a publikálást megelőzően bekérjék az etikai jóváhagyásra, engedélyekre, hozzájárulásokra vagy az anyagok jogszerű felhasználására vonatkozó dokumentációt.
Szellemi tulajdon és licencfeltételek
A szerzők felelősek azért, hogy a kéziratukban felhasznált, harmadik fél szerzői jogi védelme alatt álló anyagokat a szükséges engedéllyel és megfelelő hivatkozással használják.
A szerzők megőrzik a Studia Theologica Transsylvaniensia számára benyújtott munkáik teljes szerzői jogát. A kézirat benyújtásával ugyanakkor nem kizárólagos felhasználási engedélyt adnak a kiadónak, a L’Harmattan Könyvkiadónak, hogy a művet digitális és nyomtatott formában közzétegye, archiválja, sokszorosítsa, terjessze, megőrizze és hozzáférhetővé tegye.
A folyóiratban megjelent cikkek harmadik személyek által a Creative Commons Nevezd meg! 4.0 Nemzetközi Licenc (CC BY 4.0) feltételei szerint használhatók fel. A kiadónak biztosított jogok nem kizárólagosak, vagyis a szerzők továbbra is jogosultak munkájuk újbóli felhasználására, újraközlésére vagy más formában történő terjesztésére, feltéve, hogy a folyóiratot mint az első közlés helyét megfelelően feltüntetik.
A szerzői jogokról további tájékoztatás itt, a licencfeltételekről pedig itt érhető el.
KUTATÁSI VISSZAÉLÉSEK, HELYESBÍTÉSEK ÉS A PUBLIKÁLÁS UTÁNI SZAKMAI VITA
Kutatási visszaélések
A folyóirat minden kutatási visszaélésre és publikációs szabálytalanságra utaló jelzést komolyan vesz. Ilyen visszaélésnek minősülhet többek között a plágium, a duplikált vagy redundáns közlés, a hivatkozások manipulálása, meghamisított vagy kitalált adatok használata, a bizonyítékok elferdítése, a szerzőség etikátlan gyakorlata, az el nem ismert összeférhetetlenség, a lektorálási folyamat befolyásolása, a lektori titoktartás megsértése, az MI-eszközök visszaélésszerű használata, valamint a humán résztvevőket vagy érzékeny anyagokat érintő etikátlan kutatás.
Plágiumellenőrzés
A szerkesztők és a lektorok minden benyújtott kézirat esetében megvizsgálják az eredetiséget. Emellett a folyóirat plágiumfelismerő szoftvert is alkalmaz, jelenleg a Turnitin rendszerét.
A tartalmi hasonlóságokat a szerkesztőség minden esetben egyedileg, a szövegkörnyezet figyelembevételével értékeli; önmagában a hasonlóság mértéke nem bizonyít plágiumot. Bár bizonyos szövegazonosság indokolt lehet, a forrásmegjelölés nélküli átvétel, a jelentős mértékű, kellően nem jelzett átfedés, valamint a plágium egyéb formái elfogadhatatlanok. A gyanított plágium és a szövegújrafelhasználás megítélése során a folyóirat a COPE ide vonatkozó iránymutatásait követi.
Visszaélések utáni szerkesztőségi eljárás és lehetséges intézkedések
Feltételezett visszaélés esetén az ügyet a szerkesztőség gondosan dokumentálja és kivizsgálja. A szerzőt vagy más érintett felet tájékoztatni kell a felmerült aggályokról, és lehetőséget kell biztosítani számára álláspontja kifejtésére. A szerkesztők szükség esetén további információkat kérhetnek be, pontosítást vagy további dokumentációt kérhetnek, konzultálhatnak a szerkesztőbizottsággal, kapcsolatba léphetnek az érintett intézménnyel, követve a COPE releváns ajánlásait.
Az eset súlyától függően a folyóirat dönthet a kézirat elutasításáról, javítás vagy pontosítás kéréséről, helyesbítés közzétételéről, szerkesztői figyelmeztetés kiadásáról, a cikk visszavonásáról, a jövőbeli benyújtások meghatározott időre történő felfüggesztéséről, illetve az érintett intézmény vagy más illetékes szerv értesítéséről.
HELYESBÍTÉSEK ÉS VISSZAVONÁSOK
Ha egy cikk kisebb, de lényeges hibát tartalmaz, amely nem teszi érvénytelenné annak eredményeit vagy fő állítását, a folyóirat helyesbítést tehet közzé.
Ha egy megjelent cikk súlyos hibákat, komoly etikai problémákat, megbízhatatlan eredményeket, plágiumot vagy meghamisított, illetve kitalált anyagot tartalmaz, a folyóirat a cikket visszavonhatja.
Ha komoly aggály merül fel, de a rendelkezésre álló bizonyítékok nem egyértelműek, vagy a vizsgálat még folyamatban van, a folyóirat szerkesztői figyelmeztetést tehet közzé.
Minden helyesbítés, visszavonás vagy szerkesztői figyelmeztetés egyértelműen megjelöli a szerkesztői intézkedés okát, és világosan kapcsolódik az eredeti közleményhez.
PUBLIKÁLÁS UTÁNI SZAKMAI VITA
A folyóirat nyitott a megjelent cikkekről folytatott érdemi tudományos párbeszédre. Azok az olvasók, akik lényeges szakmai aggályt kívánnak jelezni, helyesbítést javasolnak, vagy a publikálás utáni szakmai vitához szeretnének hozzájárulni, a szerkesztőséget az office@stthtr.com címen kereshetik meg. A szerkesztők mérlegelése alapján az ilyen megkeresések szerkesztőségi válaszhoz, közzétett reagáláshoz, helyesbítéshez, szerkesztői figyelmeztetéshez vagy más megfelelő szerkesztői intézkedéshez vezethetnek.
A GENERATÍV MESTERSÉGES INTELLIGENCIA (MI) ÉS AZ MI-ALAPÚ ESZKÖZÖK HASZNÁLATA
Általános elv
A folyóirat etikai alapelvei értelmében a generatív mesterséges intelligencia és az MI-alapú eszközök a tudományos munkában csak korlátozott, átlátható és felelős módon használhatók. Az ilyen eszközök nem helyettesíthetik az emberi szellemi felelősséget, a tudományos mérlegelést, az értelmező munkát és az etikai felelősségvállalást.
A szerzőkre vonatkozó szabályok
A szerzők generatív MI- és egyéb MI-alapú eszközöket csak korlátozott célokra használhatnak, például nyelvi javításra, a szöveg olvashatóságának a javítására vagy a szöveg rendezésére. Minden érdemi (tartalommal kapcsolatos) használatot a benyújtáskor, és ahol ez indokolt, a megjelent közleményben is fel kell tüntetni. A szerzők teljes felelősséggel tartoznak munkájuk pontosságáért, eredetiségéért és integritásáért. MI-eszköz nem tüntethető fel szerzőként vagy társszerzőként.
A szaklektorokra és szerkesztőkre vonatkozó szabályok
A lektorok nem tölthetik fel a kéziratokat vagy azok bármely részét generatív MI-eszközökbe, és ilyen eszközöket nem használhatnak szaklektori jelentések létrehozására, megfogalmazására vagy lényegi átdolgozására.
A szerkesztők nem tölthetik fel a kéziratokat, a lektori jelentéseket vagy a szerkesztőségi levelezést generatív MI-rendszerekbe, és ilyen eszközökre nem támaszkodhatnak saját szerkesztői értékelésüket vagy döntésüket helyettesítve.
Az MI fel nem tüntetett vagy nem megfelelő használata szerkesztői intézkedést vonhat maga után.
PUBLIKÁLÁSI DÍJAK, OPEN ACCESS ÉS ARCHIVÁLÁS
A folyóirat nem számít fel kézirat benyújtási díjat, cikkfeldolgozási díjat vagy publikálási díjat.
Minden cikk nyílt hozzáféréssel (open access) kerül közlésre, és a publikálást követően azonnal szabadon hozzáférhető. További információ itt található.
A kiadó elkötelezett a megjelent tartalmak hosszú távú megőrzése és hozzáférhetősége mellett, és támogatja az intézményi és szakterületi repozitóriumokban, valamint digitális megőrzési szolgáltatásokon keresztül történő archiválást. További tájékoztatás itt érhető el.
KAPCSOLAT
A publikációs etikával, a szerkesztői eljárásokkal, panaszokkal, fellebbezésekkel, összeférhetetlenségi kérdésekkel vagy a megjelenés utáni észrevételekkel kapcsolatos megkeresések az alábbi címen küldhetők be a szerkesztőségnek:
A hivatalos panaszokat és fellebbezéseket szintén a szerkesztőség e-mail-címére kérjük benyújtani; ezeket a folyóirat a saját eljárásrendje szerint továbbítja az illetékes, független szerkesztői fórumhoz.
Utolsó frissítés: 2026. március 30.
