Szerzői útmutató

PDF (letöltés)

FOLYÓIRATPROFIL

A Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) szakmailag lektorált, nyílt hozzáférésű folyóirat, amely eredeti kutatásokat, korábban nem publikált forrásközléseket, valamint kritikai recenziókat közöl a következő területeken: biblikus tudományok, egyháztörténet, rendszeres teológia, gyakorlati teológia, továbbá a teológiához és a vallástudományhoz kapcsolódó társterületeken (például filozófia, irodalomtudomány és történelem).

PUBLIKÁCIÓS ETIKA

A StThTr-ben megjelenő valamennyi kéziratnak meg kell felelnie a publikációs etika legmagasabb követelményeinek. Ezek a normák a publikációs folyamat minden szereplőjére vonatkoznak — a szerzőkre, a szerkesztőkre és a szakmai bírálókra egyaránt. Minden közreműködőt arra kérünk, hogy ismerkedjen meg a folyóirat publikációs etikai irányelvével, amely itt érhető el: https://stthtr.com/home/ethics.

ÚJ KÉZIRAT BENYÚJTÁSA

FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Fájlformátum: Kérjük, a bírálatra szánt kéziratot egyetlen Microsoft Word (.docx) fájlként nyújtsa be.

Nyelv: Kéziratot magyar vagy angol nyelven lehet benyújtani. Amennyiben a kézirat nem a szerző anyanyelvén készült, benyújtás előtt javasolt anyanyelvi lektorral átnézetni.

Terjedelem: A tanulmányok terjedelme legfeljebb 8 000 szó, míg a recenzióké 3 000 szó lehet.

Betűtípus és sorköz:

• Főszöveg: Times New Roman, 12 pt, 1.15-ös sortköz

• Lábjegyzetek: Times New Roman, 10 pt, 1.15-ös sorköz

• Nem latin írásrendszerek (héber vagy görög): Kérjük, Unicode-kompatibilis betűtípusokat használjon. Indokolt esetben a szerzők fonetikus átírással (dőlt betűs szedéssel) is közölhetik az ilyen szövegeket.

Kiemelés: A folyószövegben a kiemeléshez félkövér, aláhúzás és ritkítás (betűköz) használata nem megengedett. Félkövér betű kizárólag a cím és az alcímek kiemelésére használható.

Idézetek, idegen nyelvű terminusok, valamint a kiemelést igénylő szavak vagy kifejezések dőlt betűvel szedendők.

Belső címsorrendszer: A címeknek és alcímeknek következetesen tükrözniük kell a szöveg logikai felépítését. Ezt a címszintek egyértelmű meghatározásával lehet biztosítani. A folyóiratban az alábbi címszintek használatosak:

• ELSŐ SZINTŰ CÍM

• MÁSODIK SZINTŰ CÍM

• Harmadik szintű cím

Idézési mód: Az idézeteket idézőjelekkel kell jelölni. Az idézet elején a nyitó magyar idézőjel („), a végén a záró idézőjel (”) használandó. A három sornál hosszabb idézeteket sortöréssel (Enter) kell elkülöníteni, dőlt betűvel szedni, és a szövegben idézőjelek közé tenni.

A KÉZIRAT FELÉPÍTÉSE

A tanulmány-kézirat felépítése:

• Előrész: cím; szerző(k) neve; intézményi affiliáció(k); absztrakt; kulcsszavak

• Főszöveg: pl. bevezetés; módszerleírás; kutatási eredmények bemutatása; következtetések

• Zárórész: támogatói nyilatkozat (ha releváns); köszönetnyilvánítás (ha releváns); összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns); irodalomjegyzék (kötelező)

A recenzió-kézirat felépítése:

• Előrész: cím; szerző(k) neve; intézményi affiliáció(k); a recenzált mű bibliográfiai adatai (szerző/szerkesztő, cím, megjelenés helye és éve, kiadó, ISBN, összoldalszám)

• Főszöveg: a recenzált mű bemutatása és kritikai értékelése

• Zárórész: támogatói nyilatkozat (ha releváns); köszönetnyilvánítás (ha releváns); összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns); irodalomjegyzék (ha a recenzált művön túl további irodalomra is volt hivatkozás)

A KÉZIRAT ELŐKÉSZÍTÉSE

Előrész

• Cím: A cím legyen tömör és pontosan tükrözze a tárgyalt téma tartalmát.

• Szerző(k) és affiliáció(k): Adja meg a szerző(k) teljes nevét (vezetéknév és keresztnév) és intézményi affiliációját. Az affiliációnál tüntesse fel az intézmény nevét és címadatait (város és az ország).

• Absztrakt (angol nyelven): Az absztrakt egyetlen bekezdés legyen, legfeljebb 200 szó terjedelemben. Ebben röviden mutassa be: 1) A kutatás kontextusát és célját; 2) A kutatás módszertanát, az alkalmazott megközelítést; 3) A kutatás fő eredményeit; 4) A kutatás legfontosabb következtetéseit.

• Kulcsszavak (angol nyelven): Nevezzen meg 3–8 kulcsszót, pontosvesszőkkel elválasztva. A kulcsszavak körvonalazzák a kutatási területet és egyértelműen jelezzék a tárgyalt témákat.

Főrész

• Bevezetés: A bevezetés helyezze a tanulmányt tágabb összefüggésbe és indokolja a bemutatásra kerülő kutatás jelentőségét. Fogalmazza meg a munka célját, röviden tekintse át a kutatás jelenlegi állását, megemlítve a kutatási téma kapcsán megjelent korábbi eredményeket, valamint, amennyiben szükséges, fogalmazza meg kritikát ezekkel kapcsolatban.

• Módszer: Ismertesse a módszertant kellő részletességgel, hogy így mások is megérthessék és értékelhessék a tanulmány megközelítését.

• Eredmények bemutatása és tárgyalása: Ismertesse a kutatás eredményeit, valamint értelmezze azok jelentőségét a kutatási kérdés és a korábbi tanulmányok tükrében.

• Következtetések: Foglalja össze a legfontosabb megállapításokat és azok jelentőségét, indokolt esetben jelezze a kutatás korlátait, és jelölje ki a további potenciális kutatási irányokat.

Zárórész

• Támogatási nyilatkozat (amennyiben kapott támogatást): Jelölje meg a kutatás anyagi támogatásának forrását, ha volt ilyen. Kérjük, nevezze meg a kutatást támogató intézményt, ösztöndíjat, és jelezze, kapott-e támogatást a publikációs költségek fedezésére.

• Köszönetnyilvánítás (ha releváns): Nevezzen meg minden olyan segítséget vagy támogatást, amely nem tartozik a társszerzőség vagy az anyagi finanszírozás körébe. Amennyiben releváns, a szerzőknek ebben a részben azt is fel kell tüntetniük, hogyan használtak generatív mesterséges intelligencia (MI) eszközeit a kézirat előkészítése során. A rutin nyelvi szerkesztést (nyelvtan, helyesírás, formázás) nem szükséges külön jelezni.

• Összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns): A szerzőknek nyilatkozniuk kell minden olyan személyes, szakmai vagy pénzügyi érdekről, amely a kutatás bemutatását vagy értelmezését befolyásolhatta (vagy ezt a benyomást keltheti).

• Irodalomjegyzék: Sorolja fel a kéziratban hivatkozott összes forrást a szerzők vezetékneve szerint betűrendben. Minden mű csak egyszer szerepeljen a kézirat végén található irodalomjegyzékben.

LÁBJEGYZETEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK 

Lábjegyzetek

• Kérjük, minden hivatkozást és forrásmegjelölést a lábjegyzetben adjon meg (ne használjon végjegyzeteket vagy szövegközi hivatkozásokat). Kivételt csak a biblia idézetek és hivatkozások képeznek, amelyeknek a forrásmegjelölése a főszövegben történik. A lábjegyzet-számok közvetlenül a hivatkozott szó vagy szövegrész után álljanak. A lábjegyzetek az írásjelek után következnek (pl. vessző, pont).

• A lábjegyzetekben a hivatkozásokat szerző–év formában kell megadni. A szerző–év hivatkozás a szerző(k) vezetéknevéből és a hivatkozott mű megjelenési évéből áll. Ha konkrét szöveghelyre utal, az oldalszámot a megjelenési évet követő kettőspont (:) után tüntesse fel. A szerző neve és az évszám között csak egy szóköz szerepel, központozás nélkül. Ha egymást követő oldalakat idéz, a kezdő és a záró oldalszámot hosszú kötőjellel (–) válassza el. Az olyan kiegészítéseket, mint a szerk. vagy a ford., itt nem kell használni. Két szerzős mű esetén a szerzők vezetéknevét „&”, míg három szerzős mű esetén a vezetékneveket vessző és „&” választja el. Egy lábjegyzeten belül több hivatkozást pontosvesszővel (;) kell elválasztani.

Példák:

¹ Greshake 1997.

² Sáry 2023, pp. 23–50.

³ Kratz 1999; Erdő 2023: 139–150.

⁴ King & Stager 2001: 22–25, 46–50.

⁵ Evans, Lohr & Petersen 2001: 22–25, 46–50.

Ha egy lábjegyzet magyarázó szöveget is tartalmaz, a hivatkozások a mondatba is illeszthetők az alábbi módon:

⁶ Kratz (1999: 591) és King & Stager (2001: 47) megjegyzik …

Irodalomjegyzék

• A kézirat végén adja meg a teljes irodalomjegyzéket, amely tartalmazza a lábjegyzetekben hivatkozott összes művet. Pontosan ellenőrizze a lábjegyzetekben hivatkozott művek és az irodalomjegyzékben felsorolt művek közötti egyezést: a lábjegyzetekben idézett mű szerepeljen a az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzékben szereplő művekre történjen hivatkozás a lábjegyzetekben.

• Az irodalomjegyzékben felsorolt tételeket a szerzők vezetékneve szerint rendezze betűrendbe. Azonos szerző több műve esetén a műveket időrendben (a legrégebbitől a legújabb felé) adja meg. Azonos évben megjelent műveket a, b, c stb. jelöléssel különböztesse meg. Amennyiben a hivatkozott mű rendelkezik DOI számmal, mindenképp tüntesse fel az irodalomjegyzékben.

• Az StThTr a Chicago Author–Date rendszer alapelveire épül. Az irodalomjegyzékben ezt a rendszert úgy alakítottuk át, hogy nyelvfüggetlen, több nyelven is egységesen használható legyen: nem alkalmazunk nyelvspecifikus tipográfiai megoldásokat (például az adott nyelvre jellemző idézőjeleket), és elhagyjuk a magyarázó betoldásokat is (például „szerkesztette/edited by”, „fordította/edited by”).

Példák

Könyv (egy, kettő vagy három szerző/szerkesztő)