Szerzői útmutató

PDF (letöltés)

FOLYÓIRATPROFIL

A Studia Theologica Transsylvaniensia (StThTr) szakmailag lektorált, nyílt hozzáférésű folyóirat, amely eredeti kutatásokat, korábban nem publikált forrásközléseket, valamint kritikai recenziókat közöl a következő területeken: biblikus tudományok, egyháztörténet, rendszeres teológia, gyakorlati teológia, továbbá a teológiához és a vallástudományhoz kapcsolódó társterületeken (például filozófia, irodalomtudomány és történelem).

PUBLIKÁCIÓS ETIKA

A StThTr-ben megjelenő valamennyi kéziratnak meg kell felelnie a publikációs etika legmagasabb követelményeinek. Ezek a normák a publikációs folyamat minden szereplőjére vonatkoznak — a szerzőkre, a szerkesztőkre és a szakmai bírálókra egyaránt. Minden közreműködőt arra kérünk, hogy ismerkedjen meg a folyóirat publikációs etikai irányelvével, amely itt érhető el: https://stthtr.com/home/ethics.

ÚJ KÉZIRAT BENYÚJTÁSA

FORMAI KÖVETELMÉNYEK

Fájlformátum: Kérjük, a bírálatra szánt kéziratot egyetlen Microsoft Word (.docx) fájlként nyújtsa be.

Nyelv: Kéziratot magyar vagy angol nyelven lehet benyújtani. Amennyiben a kézirat nem a szerző anyanyelvén készült, benyújtás előtt javasolt anyanyelvi lektorral átnézetni.

Terjedelem: A tanulmányok terjedelme legfeljebb 8 000 szó, míg a recenzióké 3 000 szó lehet.

Betűtípus és sorköz:

• Főszöveg: Times New Roman, 12 pt, 1.15-ös sortköz

• Lábjegyzetek: Times New Roman, 10 pt, 1.15-ös sorköz

• Nem latin írásrendszerek (héber vagy görög): Kérjük, Unicode-kompatibilis betűtípusokat használjon. Indokolt esetben a szerzők fonetikus átírással (dőlt betűs szedéssel) is közölhetik az ilyen szövegeket.

Kiemelés: A folyószövegben a kiemeléshez félkövér, aláhúzás és ritkítás (betűköz) használata nem megengedett. Félkövér betű kizárólag a cím és az alcímek kiemelésére használható.

Idézetek, idegen nyelvű terminusok, valamint a kiemelést igénylő szavak vagy kifejezések dőlt betűvel szedendők.

Belső címsorrendszer: A címeknek és alcímeknek következetesen tükrözniük kell a szöveg logikai felépítését. Ezt a címszintek egyértelmű meghatározásával lehet biztosítani. A folyóiratban az alábbi címszintek használatosak:

• ELSŐ SZINTŰ CÍM

• Második szintű cím

• Harmadik szintű cím

Idézési mód: Az idézeteket idézőjelekkel kell jelölni. Az idézet elején a nyitó magyar idézőjel („), a végén a záró idézőjel (”) használandó. A három sornál hosszabb idézeteket sortöréssel (Enter) kell elkülöníteni, dőlt betűvel szedni, és a szövegben idézőjelek közé tenni.

A KÉZIRAT FELÉPÍTÉSE

A tanulmány-kézirat felépítése:

• Előrész: cím; szerző(k) neve; intézményi affiliáció(k); absztrakt; kulcsszavak

• Főszöveg: pl. bevezetés; módszerleírás; kutatási eredmények bemutatása; következtetések

• Zárórész: támogatói nyilatkozat (ha releváns); köszönetnyilvánítás (ha releváns); összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns); irodalomjegyzék (kötelező)

A recenzió-kézirat felépítése:

• Előrész: cím; szerző(k) neve; intézményi affiliáció(k); a recenzált mű bibliográfiai adatai (szerző/szerkesztő, cím, megjelenés helye és éve, kiadó, ISBN, összoldalszám)

• Főszöveg: a recenzált mű bemutatása és kritikai értékelése

• Zárórész: támogatói nyilatkozat (ha releváns); köszönetnyilvánítás (ha releváns); összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns); irodalomjegyzék (ha a recenzált művön túl további irodalomra is volt hivatkozás)

A KÉZIRAT ELŐKÉSZÍTÉSE

Előrész

• Cím: A cím legyen tömör és pontosan tükrözze a tárgyalt téma tartalmát.

• Szerző(k) és affiliáció(k): Adja meg a szerző(k) teljes nevét (vezetéknév és keresztnév) és intézményi affiliációját. Az affiliációnál tüntesse fel az intézmény nevét és címadatait (város és az ország).

• Absztrakt (angol nyelven): Az absztrakt egyetlen bekezdés legyen, legfeljebb 200 szó terjedelemben. Ebben röviden mutassa be: 1) A kutatás kontextusát és célját; 2) A kutatás módszertanát, az alkalmazott megközelítést; 3) A kutatás fő eredményeit; 4) A kutatás legfontosabb következtetéseit.

• Kulcsszavak (angol nyelven): Nevezzen meg 3–8 kulcsszót, pontosvesszőkkel elválasztva. A kulcsszavak körvonalazzák a kutatási területet és egyértelműen jelezzék a tárgyalt témákat.

Főrész

• Bevezetés: A bevezetés helyezze a tanulmányt tágabb összefüggésbe és indokolja a bemutatásra kerülő kutatás jelentőségét. Fogalmazza meg a munka célját, röviden tekintse át a kutatás jelenlegi állását, megemlítve a kutatási téma kapcsán megjelent korábbi eredményeket, valamint, amennyiben szükséges, fogalmazza meg kritikát ezekkel kapcsolatban.

• Módszer: Ismertesse a módszertant kellő részletességgel, hogy így mások is megérthessék és értékelhessék a tanulmány megközelítését.

• Eredmények bemutatása és tárgyalása: Ismertesse a kutatás eredményeit, valamint értelmezze azok jelentőségét a kutatási kérdés és a korábbi tanulmányok tükrében.

• Következtetések: Foglalja össze a legfontosabb megállapításokat és azok jelentőségét, indokolt esetben jelezze a kutatás korlátait, és jelölje ki a további potenciális kutatási irányokat.

Zárórész

• Támogatási nyilatkozat (amennyiben kapott támogatást): Jelölje meg a kutatás anyagi támogatásának forrását, ha volt ilyen. Kérjük, nevezze meg a kutatást támogató intézményt, ösztöndíjat, és jelezze, kapott-e támogatást a publikációs költségek fedezésére.

• Köszönetnyilvánítás (ha releváns): Nevezzen meg minden olyan segítséget vagy támogatást, amely nem tartozik a társszerzőség vagy az anyagi finanszírozás körébe. Amennyiben releváns, a szerzőknek ebben a részben azt is fel kell tüntetniük, hogyan használtak generatív mesterséges intelligencia (MI) eszközeit a kézirat előkészítése során. A rutin nyelvi szerkesztést (nyelvtan, helyesírás, formázás) nem szükséges külön jelezni.

• Összeférhetetlenség/érdekkonfliktus (ha releváns): A szerzőknek nyilatkozniuk kell minden olyan személyes, szakmai vagy pénzügyi érdekről, amely a kutatás bemutatását vagy értelmezését befolyásolhatta (vagy ezt a benyomást keltheti).

• Irodalomjegyzék: Sorolja fel a kéziratban hivatkozott összes forrást a szerzők vezetékneve szerint betűrendben. Minden mű csak egyszer szerepeljen a kézirat végén található irodalomjegyzékben.

LÁBJEGYZETEK ÉS IRODALOMJEGYZÉK 

Lábjegyzetek

• Kérjük, minden hivatkozást és forrásmegjelölést a lábjegyzetben adjon meg (ne használjon végjegyzeteket vagy szövegközi hivatkozásokat). Kivételt csak a biblia idézetek és hivatkozások képeznek, amelyeknek a forrásmegjelölése a főszövegben történik.

• A lábjegyzet-számok közvetlenül a hivatkozott szó vagy szövegrész után álljanak. A lábjegyzetek az írásjelek után következnek (pl. vessző, pont).

• A lábjegyzetekben a hivatkozások szerző–év formátumban vannak megjelölve. A szerző–év hivatkozás a szerző vezetéknevéből és a hivatkozott mű kiadás évéből áll. Konkrét szöveghelyre való hivatkozáskor adja meg az oldalszámot „pp.” előtaggal. A szerző neve és az évszám között nincs központozás. Az olyan kiegészítéseket, mint szerk. vagy ford., itt nem kell használni. Egy lábjegyzeten belül több hivatkozást pontosvessző választ el.

Példák:

¹ Greshake 1997.
² Sáry 2023, pp. 23–50.
³ Kratz 1999; Erdő 2023, pp. 139–150.

Ha egy lábjegyzet magyarázó szöveget is tartalmaz, a hivatkozások a mondatba is illeszthetők az alábbi módon:

⁴ Kratz (1999) és Sáry (2023, p. 34) megjegyzi, hogy …

Irodalomjegyzék

• A kézirat végén adja meg a teljes irodalomjegyzéket, amely tartalmazza a lábjegyzetekben hivatkozott összes művet. Pontosan ellenőrizze a lábjegyzetekben hivatkozott művek és az irodalomjegyzékben felsorolt művek közötti egyezést: a lábjegyzetekben idézett mű szerepeljen a az irodalomjegyzékben, és az irodalomjegyzékben szereplő művekre történjen hivatkozás a lábjegyzetekben.

• Az irodalomjegyzékben felsorolt tételeket a szerzők vezetékneve szerint rendezze betűrendbe. Azonos szerző több műve esetén a műveket időrendben (a legrégebbitől a legújabb felé) adja meg. Azonos évben megjelent műveket a, b, c stb. jelöléssel különböztesse meg. Amennyiben a hivatkozott mű rendelkezik DOI számmal, mindenképp tüntesse fel az irodalomjegyzékben.

• 2025-től az StThTr az MDPI Humanities and Social Sciences Journals „Reference List and Citations Style Guide” útmutatóját követi, amely a Chicago Author–Date stílusrendszer adaptációja. Ezt a stílusrendszert a kézirat nyelvének megfelelően alkalmazunk.

Példák

• Könyv (egy, kettő vagy három szerző)

Rózsa, Huba. 1986. Az Ószövetség keletkezése: Bevezetés az Ószövetség könyveinek irodalom- és hagyománytörténetébe. Budapest: Szent István Társulat.

King, Philip J., és Lawrence E. Stager. 2001. Life in Biblical Israel. Louisville: Westminster John Knox.

• Könyv (háromnál több szerző)

Scott, Bernard Brandon, et al. 1993. Reading New Testament Greek. Peabody, MA: Hendrickson.

• Fordított kötet

Assmann, Jan. 2008. Uralom és üdvösség. Politikai teológia az ókori Egyiptomban, Izraelben és Európában. Fordította Hidas Zoltán. Budapest: Atlantisz.

• Sorozatban megjelent kötet

Kiss, Endre. 2024. A kolozsvári Szent Mihály-egyházközség hollandkölcsön-ügye. Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum 1. Budapest: Szent István Társulat; Kolozsvár: Verbum. https://doi.org/10.52258/stthtr.sup.01.

• Szerkesztett kötet

Puskás, Attila, és Gárdonyi, Máté, szerk. 2023. Szinodalitás az egyház életében és missziójában: Teológiai tanulmányok. Varia Theologica 14. Budapest: Szent István Társulat.

• Többkötetes mű része

Troeltsch, Ernst. 1913. Gesammelte Schriften. Zur religiösen Lage, Religionsphilosophie und Ethik. Tübingen: J.C.B. Mohr, vol. 1, pp. 566–569.

• Folyóiratcikk

Sáry, Pál. 2023. Az abortusz megítélése az ókeresztény korban. Studia Theologica Transsylvaniensia 26: 23–50. https://doi.org/10.52258/stthtr.2023.02.

• Tanulmány szerkesztett kötetben

Erdő, Péter. 2023. A szinodalitás mint a teokrácia egyik megjelenési formája az Egyház alkotmányában. In Szinodalitás az egyház életében és missziójában: Teológiai tanulmányok. Szerkesztette Puskás Attila és Gárdonyi Máté. Varia Theologica 14. Budapest: Szent István Társulat, pp. 139–150.

• Enciklopédia- vagy szótárszócikk

Kratz, Reinhard G. 1999. Apokalyptik II: AT. In Religion in Geschichte und Gegenwart 4: 591–592.

• Recenzió

Teeple, Howard M. 1966. Rezenzió: Introduction to the New Testament, írta Andre Robert és Andre Feuillet. JBR 34: 368–370.

• Szakdolgozat vagy disszertáció

Faragó, István. 2025. A nonverbális kommunikáció a szentmise úrfelmutatási szertartásában. PhD disszertáció, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Románia.

• Egyházi dokumentum

Eredeti szöveg
Franciscus, papa. 2022. Litterae apostolicae Desiderio Desideravi (2022. június 29.). Acta Apostolicae Sedis CXIV (7): 799–825.

Fordítás
Ferenc, pápa. 2023. Vágyva vágytam kezdetű apostoli levél (2022. június 29.). Fordította Tőzsér Endre. Pápai megnyilatkozások. Budapest: Szent István Társulat.

• Kiadatlan levéltári dokumentum

Batthyány, Ignác. 1783. Templomszentelési beszéd Farkaslakán. In Személyi hagyaték, VI/19, 1. d., Batthyány Ignác levelezései fond. Gyulafehérvári Érseki Levéltár. Gyulafehérvár, Románia.

• Klasszikus művek

Eredeti szöveg
Augustinus. De Civitate Dei. In Patrologia Latina. Szerkesztette J.-P. Migne. Paris, 1864, vol. 41.

Fordítás
Augustine. 1931. The City of God. Fordította John Healey. New York: Dutton.

• Weboldal

Segal, Eliezer. 2024. Széder Salamonnal. Online elérhető: https://bibliakultura.blog.hu/2024/04/15/szeder_686 (hozzáférés dátuma: 2025. szeptember 23.).