The Use of Incense in the Roman Catholic Mass
DOI:
https://doi.org/10.52258/stthtr.2025.05Keywords:
incense, incensation, holy mass, liturgyAbstract
This paper provides a brief general introduction to clarify what incense is and how it was used in ancient times. It then examines biblical passages that discuss incense and fragrance offerings, explaining them in their respective contexts. In addition to incense, the symbolism of the "cloud" is also explored. After addressing the Old Testament, the paper analyzes relevant New Testament passages, with particular emphasis on the Book of Revelation, where incense plays a role in the heavenly liturgy. Without going into extensive detail, it notes that the Church's initial ambivalence toward the use of incense gradually gave way to its widespread liturgical adoption. The study then follows the relevant points from the Councils of Trent and Vatican II, as well as the Catechism, summarizing in eight key points the symbolic meanings that incense can carry in the liturgy. Finally, it identifies the moments in the Roman Catholic Mass where incense may be used and interprets its significance in each instance. The aim of the study is to highlight the richness of incense's symbolism and to encourage its deeper integration into liturgical catechesis. Ultimately, it concludes that the full potential of incense as a meaningful liturgical element could be better utilized to deepen the faith of the faithful, either through catechesis or through brief explanatory remarks within the context of the Mass.
References
A Katolikus Egyház katekizmusa. 2002. Szent István Kézikönyvek 6. Budapest: Szent István Társulat.
A Római Misekönyv általános rendelkezései. 2022. A II. Vatikáni Egyetemes Szent Zsinat határozata szerint megújított, VI. Pál pápa tekintélyével kihirdetett, II. János Pál pápa által felülvizsgált, kibővített Római Misekönyv. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia megbízásából a harmadik, hivatalos, bővített vatikáni kiadás alapján készült fordítás. Budapest: Szent István Társulat.
A Szentmise olvasmányai “A” év vasárnapjaira és a főbb ünnepekre. 1989. Budapest: Szent István Társulat.
Általános rendelkezések az imaórák liturgiájáról. 2014. In Az imaórák liturgiája (Liturgia horarum) a római szertartás szerint. Budapest: Szent István Társulat.
Bibliai nevek és fogalmak lexikona. 1988. Budapest: Primo Evangéliumi Kiadó. Available online: link (accessed on 29 December 2024).
Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. 2002. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Artzy, Michal. 1994. Incense, Camels and Collared Rim Jars: Desert Trade Routes and Maritime Outlets in the Second Millennium. Oxford Journal of Archaeology 13: 121–147. https://doi.org/10.1111/j.1468-0092.1994.tb00035.x.
Bárczi, Géza, and László Országh, eds. 1959–1962. A magyar nyelv értelmező szótára. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete. Budapest: Akadémiai Kiadó. Available online: link (accessed on 28 December 2024).
Castelot, John J., and Aelred Cody. 2003. Izrael vallási intézményei. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Collins, Adela Yarbro. 2003. Jelenések könyve. In Jeromos bibliakommentár. II: Az Újszövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Couturier, Guy P. 2002. Jeremiás. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Denzinger, Heinrich, and Peter Hünermann, eds. 2004. Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Szent István Kézikönyvek 9. Bátonyterenye: Örökmécs; Budapest: Szent István Társulat.
Diós, István, ed. 2002. A II. Vatikáni Zsinat dokumentumai. Szent István Kézikönyvek 2. Budapest: Szent István Társulat.
Diósi, Dávid. 2024. Krisztus jelenlétének “performálása” a szentmisében: Hans-Georg Gadamer “szimbólum”, “kép” és “jel” koncepciójának liturgiateológiai jelentősége. Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum 4: 19–44. https://doi.org/10.52258/stthtr.sup.04.01.
Dolhai, Lajos. 2008. Isten igéje a liturgiában: teológiai alapvetés. Praeconia 3: 141–151.
Faley, Roland J. 2002. Leviticus. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Faragó, István. 2023. Mozgás a liturgiában mint nonverbális kommunikáció. Studia Theologica Transsylvaniensia 26: 185–196. https://doi.org/10.52258/stthtr.2023.10.
Farkas, Ágnes. 2014. A napkeleti bölcsek ajándékai: tömjén és mirha. Farmakognóziai hírek 34: 1.
Ferenc pápa. 2023. Desiderio desideravi kezdetű apostoli levele a püspököknek, papoknak, diakónusoknak, a megszentelt személyeknek és a világi hívőknek Isten népének liturgikus képzéséről. Budapest: Szent István Társulat.
Fráter, Erzsébet. 2019. Tömjén és mirha a Bibliában. Kertbarát magazin 11–12: 48–51.
Haran, Menaḥem. 1960. The Uses of Incense in the Ancient Israelite Ritual. Vetus Testamentum 2: 113–129. https://doi.org/10.2307/1516131.
Harrathi, Hajer. 2023. Frankincense’s Ritual Uses in Oman: An Anthropological Study. Al-Muntaqa 6: 86–105.
Harrington, Daniel J. 2003. Evangélium Márk szerint. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Houtman, C. 1992. On the Function of the Holy Incense (Exodus 30:34–38) and the Sacred Anointing Oil (Exodus 30:22–33). Vetus Testamentum 4: 458–465. https://doi.org/10.2307/1518958.
Huesman, John E. 2002. Jeremiás. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Huet, Valérie. 2017. Der Weihrauch auf den römischen Reliefs mit Opferdarstellungen. Trivium 27. https://doi.org/10.4000/trivium.5651.
Karris, Robert J. 2003. Evangélium Lukács szerint. In Jeromos bibliakommentár. III: Biblikus tanulmányok. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Kenna, Margaret E. 2005. Why Does Incense Smell Religious? The Anthropology of Smell Meets Greek Orthodoxy. Journal of Mediterranean Studies 15: 1–20.
Kiss, Endre. 2024. Az oltár mint abszolút középpont: Isten népe szeretetének kifejeződése az oltárcsókban. Studia Theologica Transsylvaniensia Supplementum 4. https://doi.org/10.52258/stthtr.sup.04.03.
Kunzler, Michael. 2005. Az Egyház liturgiája. Szeged: Agapé.
Möde, Erwin. 2013. Szent idők: liturgikus ünnepek és rítusok, összeköttetésben az örökkévalósággal. Praeconia 1: 42–50.
Nielsen, Kjeld. 1986. Incense in Ancient Israel. Leiden: E. J. Brill.
Pécsi, Kornél. 2009. Rubrikák négy évtized távlatában: A Missale Romanum általános rendelkezéseinek változása 1970-től napjainkig. Praeconia 4: 53–78.
Pfeifer, Michael. 2014. Csak egy ünnepi díszítő kellék? A tömjén szimbolikájáról. Praeconia 2: 89–91.
Resch, András. 2024. A templomszentelés liturgiája a Magyar Egyházban a kezdetektől napjainkig. Studia Theologica Transsylvaniensia 27: 201–223. https://doi.org/10.52258/stthtr.2024.12.
Sas, Norbert. 2014. A tömjén teológiájához. Praeconia 2: 92–93.
Tkacik, Arnold J. 2002. Ezekiel. In Jeromos bibliakommentár. I: Az Ószövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Viviano, Benedict. 2002. Evangélium Máté szerint. In Jeromos bibliakommentár. II: Az Újszövetség könyveinek magyarázata. Edited by Attila Thorday. Budapest: Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat.
Wise, Elliot. 2009. An ‘Odor of Sanctity’: The Iconography, Magic, and Ritual of Egyptian Incense. Studia Antiqua 7: 67–80.
Yadav, Virendra Kumar, Nisha Choudhary, Samreen Heena Khan, Areeba Khayal, Raman Kumar Ravi, Pankaj Kumar, Shreya Modi, and G. Gnanamoorthy. 2020. Incense and incense sticks: Types, components, origin and their religious beliefs and importance among different religions. J. Bio. Innov. 9: 1420–1439. https://doi.org/10.46344/JBINO.2020.v09i06.28.
Downloads
Published
How to Cite
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Szilvia Kovács

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.





